A mai nap a márkaépítésről lesz szó. Az elmúlt pár napban nagyon-nagyon sokat olvasok meg hallgatok a márkaépítésről, ugye a brandbuilding angolul.
Lett egy pár megvilágosodásom, hogyha szabad így kifejeznem. Ezt szeretném megosztani veletek. Pont ezért ez egy különkiadás, mert kizárólag egy nagy vállalkozói témáról lesz szó, ami a márkaépítés. Egyelőre le szeretném szögezni, hogy arról lesz szó, amiket én az elmúlt napokban én olvastam, tehát ezzel lehet vitatkozni, meg ezzel egyet is lehet érteni.
Amiről itt szó lesz, ezek már nagyon-nagyon sikeres nagy cégek által többszörösen bizonyított tények, és pont hogy ezért is szeretném ezt veletek megosztani, hogy esetleg ha ti is most kezdtek vállalkozásba, vagy már talán van egy vállalkozásotok és a márkát akarjátok most kiépíteni következő lépésként, akkor ti ezeket az információkat bizony hasznosnak fogjátok találni. Nincs is jobb módja egy ilyet elmesélni, vagy elmondani, egy ilyen témát, minthogy sem egy egyszerű rövid példát hozni.
Tehát beszéljünk pl. a magyar piacról és azon belül határozzuk meg a célpiacunkat rögtön, ami pl. a mi esetünkben éppen hölgyek 25-40 év közöttiek, akiknek van kisgyermekük odahaza. Majd miután megtudtuk határozni a piacot és azon belül a célcsoportot, gyorsan hozzá teszem, hogy minél pontosabban tudod meghatározni a célcsoportodat, annál sikeresebben és gyorsabban fogsz tudni márkát építeni magadnak.
Miután meghatároztuk a célcsoportot azután válasszunk egy avatárt. Az avatár az a célcsoportodban egy vevő, akinek meg fogjuk nézni, hogy milyen igényei vannak úgymond. Na, most a mi avatárunk az Erika. Erikának hívják, két gyermeke van 33 éves, az egyik gyermek egy 3 éves kislány, a másik pedig egy 6 éves kisfiú. Erika otthonról dolgozik, félállásban a férje pedig egy cégnél alkalmazott, reggel 8-tól este 18-ig. Pont ezért Erikának nagy szüksége van az emberi kapcsolatokra. Ebből indulunk ki rögtön, hogy igyekszünk minél jobban megismerni az avatárunkat.
Majd menjünk az érem másik oldalára, és nézzük meg, amely eléggé ismert régi márka, jók az eladási áraik, az eladási számaik, elnézést! Tehát abból indulhatunk ki, hogy sikeres cégről van szó a másik pedig az Y márka, amely még egy viszonylag új márka és igazából még nem nagyon építették ki a márkát, igazából az eladási számaik is viszonylag alacsonyan fekszenek. Fontos megnézni a mi esetünkben, hogy az avatárunk, tehát Erika, miért vásárolja az X márkát.
Mik azok a dolgok, amikért Erika megvásárolja, az X márkát nem vásárolja meg az Y márkát?
Abból indulunk ki, hogy Erikának rengeteg barátja van és Erika egy szociális lény és nagyon fontos neki az, hogy a barátai mit gondolnak róla, mint általában az összes emberi lénynek, legyünk őszinték ezen a világon az nagyon-nagyon fontos.
Amit sikerült megértenem, az az, hogy egy ember, a vevőd nem azért vásárolja meg az X meg Y terméket, illetve márkát, mert szüksége van rá, mert nem tud nélküle létezni, hanem más okok miatt. Mert ő meg akarja vásárolni azt a bizonyos terméket, más okokból kifolyólag és ezt amúgy én most kettő okra leszűkítettem. Nézzük meg, hogy mi ez a két ok.
Miért vásárolja Erika az X márkát és miért nem vásárolja az Y márkát? A vevőnek a miértjét kell nekünk, mint vállalkozóknak nagyon-nagyon pontosan meghatározni. Igaz? Amit én megértettem tegnap – most már tényleg belevágok – az az, hogy a vevő, tehát Erika két nagyon-nagyon fontos és fő okból kifolyólag vásárolja az X márkát.
Az egyik ok, az a kapcsolatteremtés, tehát minden embernek szüksége van barátokra, mivel mi társas lények vagyunk nagyon-nagyon fontos, hogy folyamatosan kapcsolatban legyünk emberekkel. Az is fontos, nekünk, hogy azok az emberek mit gondolnak rólunk. Mint mondtam Erikának nagyon sok barátja van és mivel az X márka egy nagyon ismert márka, ezért Erika pontosan tudja, hogy az ő barátai ismerik azt a márkát, és amikor megvásárolja ezt a márkát, és jönnek hozzá a barátai, és tudja, hogy az ő barátja pontosan tudja, hogy pl. milyen ruha van azon a gyereken, milyen márka van azon a ruhán. Itt ebben a pillanatban megtörténik a kapcsolatteremtés. Erre gyerekek, minden embernek szüksége van, ezért vásárolnak márkás cuccokat. Ez csak az első pont.
Van egy másik pont is, ami éppen ugyanilyen fontos, mint a kapcsolatteremtés, és a második pontot úgy nevezzük, hogy státusz. A státusz, az minden ember számára rettentő fontos egy társadalmon belül. Akár úgy is nevezhetjük, hogy ego. Mivel mi egoisztikus lények vagyunk, nekünk az nagyon-nagyon fontos, hogy ránk felnézzenek, hogy minket elismerjenek, hogy minket megbecsüljenek és általában mindig, márkák által ezeket mi nagyon jól meg tudjuk kapni, ezt az elismerést. Mivel az X márkából tudják az Erika barátai, hogy mit tudom én kb. milyen az árfekvése, és hogy mi a márkának az üzenete és, amikor Erika megveszi ezt a márkát, akkor ezekkel az értékekkel azonosul, majd eljönnek hozzá a barátai, ezért megnő Erikának a státusza, mert még jobban tud azonosulni a márkával, hogy igen is ő ér valamit, attól függ, hogy a márka mit képvisel.
Vegyük példának az Apple, a Macintosh számítógépeket. Ami benne van a top 10 márkában a világon, de ez nem is fontos. Amikor megveszel, egy Apple számítógépet nem azért veszed meg, mert ez a legjobb a piacon, mert ennél sokkal jobb számítógépek is vannak a piacon.
Én mondjuk, nem vagyok nagyszámítógép zseni, de hallottam, hogy a Dell az egy tök jó márka, habár az Apple is nagyon jó, de az Apple-t azért veszi meg Erika, mert pl. az azt képviseli, hogy te különleges vagy. Think differently – te máshogy gondolkodsz, te nem vagy olyan, mint a többi, és amikor megveszi az Apple számítógépet és jönnek a haverjai és akkor ők látják, hogy fú, neki Apple számítógépe van, akkor tök jól érzi magát igen-igen, és nem azért, mert drága volt a számítógép, meg nem azért mert pink a számítógép meg piros, hanem azért, amit a márka képvisel. Azt ő saját magára is le tudja vonatkoztatni, hogy igen én más vagyok, én különböző vagyok, én tök jól vagyok, és ez a státusz. Tehát ugye ezáltal kapcsolódik is a barátaihoz.
Mi történne, ha a barátai nem ismernék a márkát, akkor ő se kapcsolatot nem tudna kialakítani, igaz?
Vagy pedig státuszt sem tud ezzel kialakítani, mert hogyha a barátai, az ismerősei, a rokonai nem ismerik a márkát akkor olyan mindegy, mert akkor abszolút, de az nem hat ki semmire. Nagyon-nagyon fontos, hogy a márkának ne csak legyen egy iszonyat jó küldetése és üzenete, hanem ugyanúgy mindenki ismerje a piacon, hogy az emberek jobban tudjanak vele azonosulni, az ő barátaik és az ő kapcsolataik által. Igaz? Ez szerintem annyira fantasztikus egy ötlet, hogy az hihetetlen. Én erről már tök sokat olvastam, tök sokat hallgattam erről is és igazából nem ért el az agyamig, igazából tegnap értettem meg, ennek a mélységét, és ennek a márkaépítési alapstratégiának a hatalmát.
Ha te rá tudsz jönni arra, hogy a te márkád mit ad az embereknek, miért teszi őket különlegessé, mi az az érzés, amit a te márkád kivált az emberekben, akkor már egy egész komoly alapod megvan, és onnan lehet csak úgy igazából kezdeni a márkaépítést.
A márkaépítés az egy hatalmas nagy téma. Most nem fogok belemenni, de ettől függetlenül pár nagyon-nagyon fontos pontját meg szeretném említeni. Azt, ami most nekem fontos ezen a szakaszon, ahol most mi tartunk a márkaépítéssel. Amiről eddig beszéltem az a piac meghatározás, a célcsoport meghatározás, a márkádnak magának az üzenete, hogy mit ad az a vevőidnek, annak a meghatározása, ami belőled kell jönni, mint vállalkozó, tehát az benned van, hogy te mit tudsz adni a te márkád által az embereknek. Erre föl lehet építeni a következő kis építő kövecskéket.
Mint pl. a storytelling, az a mesemondás, ami egy márkaépítésben olyan fontos, össze vannak kapcsolódva és nem lehet őket szétválasztani, olyanok, mint a borsó meg a héja, azt szoktam mondani, mert egy márkaépítésnek, a mesemondás a story telling, az egy nagyon-nagyon fontos építőköve és az alapja.
Hogyan kell ezt jól csinálni, ezt is most tanulmányozom, ezt is most fogjuk majd implementálni, de annyit előre megmondhatok, hogy nagyon érdekes és mind emellett én személy szerint iszonyat nehéznek találom, főleg, hogyha még eleinte nem volt ezzel semmifajta tapasztalatod, akkor a mesét, a sztorit a saját vállalkozásodnak felépíteni úgy, hogy az hasson is a vásárlóidra rettentően nehéz és nagyon időigényes folyamatnak találom.
Egy másik hatalmas nagy pont a márkaépítésben, azok a dizájn és a grafika. Minden, ami a dizájn és a grafika alá tartozik, ez lehet logó, ez lehet betűtípus, weboldal, akkor a weboldal dizájnja, hol mi legyen, akkor a színek, hogy mi milyen színű legyen, melyik szín mivel passzol, azt a színt kell aztán majd mindenhol használnod. Nem csak a weboldalon, nem csak a logódban, nem csak a reklámkampányaidban, hanem ugyanúgy a közösségi médiában, szórólapokon stb.
Itt amúgy éntippként el tudom mondani, hogy ha nem vagy született dizájner és nincsenek meg hozzá a megfelelő programjaid, akkor ezt a részt javasolt ledelegálni egy szakértőnek, esetleg egy szakértő csapatnak.
Majd a következő rész, ami az egyik kedvenc témám a marketingen belül – mert ugye a brandbuilding is a marketingnek egy szerves része – ugyanúgy a marketingen belül, aminek párhuzamosan kell bizony folynia a brandbuildinggel az a reklám. Nekem ez egy fájó pontom volt mindig is, mert én mindig sajnáltam a pénzt reklámra. Úgy gondoltam, hogy nekem tök jó termékem, és hogyha azt nekem reklámoznom kell, akkor az valahogy mintha rá akarnám erőltetni a vevőimre. Amíg el kellett jusson az agyamig, és meg kellett értenem, hogy a reklám az nem egy rossz dolog, hanem sőt ellenkezőleg, hogyha te komolyan gondolod azt, hogy egy sikeres vállalkozást akarsz kiépíteni, és egy jó márkát akarsz kiépíteni, akkor a reklám, hogy oda pénzt belerakjál, az viszont nagyon-nagyon fontos és szerves része magának a vállalkozás-építésnek, ugyanúgy a márkaépítésnek is.
Aztán persze, hogy mennyi az annyi, ebbe bele lehetne menni, mert már elég sok különböző véleményt hallottam, olvastam, tapasztaltam, de azt szokták mondani, hogy a reklámnak, egy kezdő cégnek az első második éves bevételének a 30-40%-a között kell, hogy mozogjon, ami szerintem iszonyat sok, de nagyon hiteles és sikeres márkaépítők bizony ezekkel a számokkal dolgoznak.
Elérkeztünk az utolsó ponthoz, ami szerintem nagyon-nagyon fontos, hogyha márkaépítésről van szó ez ugye érdekes, mivel a párom mexikói, tehát ő ott él és Mexikóban nagyon nagy szerepe van egy iszonyat jó minőségi vevőszolgálatnak. Ezt ők Amerikából vették át, mert mindig azt mondja, hogy a Mexikóiak az Amerikaiakat másolják, ezt ők onnan vették át és, amikor a párom idejött Európába már jó pár éve, amikor ideköltözött teljesen el volt hűlve, hogy itt nincs vevőszolgálat.
Nem azt mondta, hogy rossz a vevőszolgálat, ő azt mondta, hogy nincsen vevőszolgálat, mert az, amit itt csinálnak a cégek a vevőkkel, az Amerikában és Mexikóban nem megengedett. Ez tök érdekes dolog, ebbe szerintem később majd jobban bele fogok menni, mert ezt már több Magyar cégtől is hallottam, hogy a vevőszolgálat az csapnivaló. Ha márkát építesz, akkor a vevőszolgálatodnak első osztályúnak kell lenni. Nem európai első osztályúnak, hanem amerikai első osztályúnak. Ilyeneket nagyon sokat lehet tanulni, a nyugattól, mert ebben még rettentően le vagyunk maradva. Nem csak Magyarországon, hanem ugyanúgy Ausztriában, Németországban. Én itt kinn élek Ausztriában és el tudom mondani, hogy miután a párom beavatott, hogy mégis milyen egy igazi vevőszolgálat, megmutatta nekem, hogy ő mit is ért vevőszolgálat alatt utána sajnos rá kellett jönnöm, hogy itt Ausztriában is abszolút semmibe veszik a vevőket, a legtöbb cégnél. Ami egy nagyon fájó dolog, vagy esetleg egy nagyon nagy lehetőség, ami rossz, az általában egy lehetőség is.
Hadd mondjak el egy nagyon érdekes kis sztorit. Már lehet, hogy hallottátok, én több helyről is hallottam, de ettől függetlenül egy nagyon jó sztori, amivel pont, hogy ezt a pontot lehet nagyon jól szemléltetni, hogy mi az erősség és mi a lehetőség és mi a hátrány. Volt egy cipőgyár Európában, és egy megbízottat leküldött Afrikába, hogy mérje fel ott a terepet, a piacot, hogy ott milyen lehetőségek vannak, az ő cipőmárkáját ott bevezetni és eladni. Lement oda ez az alkalmazott, 3 hónap után hazajött és beszámolt, hogy oh, főnök ott senkinek nem tudsz te cipőt eladni, mert Afrikában az emberek nem hordanak cipőt. Majd rá pár hétre egy másik cipőmárka is ugyanúgy leküldött oda egy embert ugyanezekkel a célokkal, majd ez az ember 3 hónap után hazajött ragyogó szemekkel és azt mondta a főnökének. Főnök megvan a következő piac, Afrikában senkinek nincs még cipője.
Itt látszik a különbség, hogy ami az egyik embernek nehézség, és teljesen reménytelen helyzet, az a másik embernek a lehetőségek paradicsoma, ez nekem annyira tetszik. Magyarországon a vevőszolgálatnál ugyanezt látom gyerekek, hogyha egy jó vevőszolgálatot tudsz kialakítani a vállalkozásodon belül, akkor az már szó szerint túlzások nélkül fél siker.
Pont hogy ezért is hagytam ezt a leges-legutolsó pontra a márkaépítésen belül, mivel az ügyfélszolgálattal, ha megfelelően működik, akkor rettentő nagyot tudsz dobni, kis költséggel, a márkádon és azon, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a márkádhoz. Magyarul megveszik-e vagy nem veszik meg. Ennyi volt végül is mára, ennyit szerettem volna mondani erről a márkaépítéses „megvilágosodásomról”. Remélem tudtam hasznos információkkal szolgálni. Még egyszer elmondom, ami nagyon fontos, ha márkát építesz, célpiac, célcsoport, avatár, mit akar a vevő, mit akar az a vevőd és adjad meg neki azt a te márkád által, majd márkaépítés, márkaépítés, és márkaépítés…
Like-old Facebook oldalam, hogy hozzáférést nyerj nyerő tippekhez itt: Facebook oldalam
Fogadjátok szeretettel egyik animált videóm:
Oszd meg barátaiddal is: