Ahogyan már említettük a szokás nem csak tett, hanem leginkább gondolatment, problémamegoldási taktika, kifogás stb. is, amik csak az elménkben játszódnak le és nagyban meghatározzák boldogságunk és életünk minőségét. Éppen ezért ez fog a középpontban állni a tanításokban. Az ugyanis, ami az elmédben játszódik meg nagyban meghatározza a cselekedeteid. Na jó, valójában teljesen, 100%-ig csak és csakis az határozza meg miket csinálsz a külső világodban, ahogyan gondolkodsz a belső világodban.

Apropó 100%, itt is van az első apró siker szokás: 100%-os felelősségvállalás életedért.

1.Siker szokás: A felelősségvállalás szokása

 

Ez a szokás a legnehezebb szokás, így kezdjük ezzel.

Az életben elért eredményeid teljes mértékben a szokásaid következményei.

Mivel a szokásaid te és csakig te alakíthatod, szabhatod, felveheted és elhagyhatod, így természetesen az előző mondatban foglaltatik, hogy 100%-os felelősséget kell vállalnunk eredményeinkért.

Másokat hibáztatni, rájuk újjal mutogatni és megmagyarázni, illetve rájuk kenni a sikertelenségeinket nem része a siker egyenletnek.

Az alakod az étkezési szokásaid eredménye, az anyagi helyzetet a pénzügyi szokásaid összessége, a tudástárad a tanulási szokásaid összessége, a házad tisztasága a takarítási szokásaid összessége és így tovább.

Valójában fontos megérteni, hogy a jelenlegi helyzetet, legyen az akármilyen, a szokásaid eredménye.

Nem az ország, amiben laksz, mert ha ez így lenne, akkor mindenki ugyanolyan szituációban lenne abban az adott országban. Nem a szüleid okozták, mert ha ez így lenne, akkor mindenki ugyanúgy élne, mint szülei és nagyon jól tudjuk, hogy ez nem így van. Nem a korod, mivel változtatni sohasem késő. 5 év múlva így is úgy is 5 év múlva lesz, mindegy hogyan töltötted el a szabadidődet. Nem az iskolai végzettséged, mert jogodban áll az esti tévé nézés helyett leülni és oktatni magadat. A felelősségvállalás az első számú szabály, ha sikeres akarsz lenni az életedben.

Viszont ez az egyik legnehezebb szokás. Jómagam a mai napig gyakorlom és tudatosan odafigyelek rá, hogy ne mást hibáztassak a történések miatt. Ne másra tereljem a felelősséget. Emlékszem sokáig a gyerekeimet okoltam a sikertelenségem miatt.

„Hát nincs időm.” – aztán megtudtam, hogy rengeteg női amazon harcos 3 és 4 gyerek mellett épített ki észvesztően sikeres vállalkozásokat egyedüli anyaként. Nincs kifogás, csak nyafogás. Ha sikeres és elégedett akarsz lenni ebben az életedben, akkor mindenért és mindenkor 100% felelősséget kell vállalnod.

2.Siker szokás: Késleltetett eredmény

Az idő felnagyítja a siker és a kudarc közötti szakadékot.

A jó szokások az időt a legjobb barátoddá formálják, míg a rossz szokások a legnagyobb ellenségeddé.

Képzeld el, hogy egy jégkocka van előtted az asztal közepén és a szobában mínusz 5 fok van. Elkezded melegíteni a szobát. Mínusz 4 fok, mínusz 3 fok, még mindig ott van az a jégkocka, mínusz 2 fok, mínusz 1 fok és semmi sem történik. Sokan itt feladják a melegítést és visszatérnek régi szokásaikhoz és a szoba ismét elkezd hidegebb és hidegebb lenni, míg vissza nem érsz a mínusz 5 fokra. Viszont, ha kitartó vagy, akkor eléred a nulla fokot. Mi történik? Nulla fok lesz a szobában és lassan a jégkocka elkezd olvadni. Egy fok különbség látszólag nem okoz különbséget a szoba hőmérsékletében, mégis egy óriási változást eredményez.

Ezt nevezzük áttörésnek.

A mínusz 5 és nulla fok között időszakot nevezzük kemény munkának.

Ennek a kitartásnak az eredményét nevezhetjük késleltetett eredménynek is. A késleltetett eredmény általában az oka annak, hogy az emberek többsége nem sikeres.

Nincs türelmük kivárni, amíg lassan emelkedik a hőmérséklet és nem hajlandóak belerakni a kitartó és következetes munkát. Leginkább azért, mert nincsenek meg hozzá a megfelelő szokások.

Az agyuk rettentő rövid távon gondolkodik és csak arra tudnak fókuszálni, hogy hogyan lazulnak el egy megterhelő munkanap után.

A most-ra koncentrálnak miközben a jelenről panaszkodnak.

Valóban mi elvárjuk, hogy a változás párhuzamosan történjen azonnal, amikor elkezdünk egy új szokást, majd frusztrálttá válunk, hogyha nem tapasztalunk változást az első napokban, hetekben, vagy esetleg hónapokban. Úgy érezzük, hogy egyhelyben topogunk és nem haladunk előre.

Mint, amikor Péter elkezd futni minden reggel 30 percet, hogy leadjon pár kilót. Majd 2 hét múlva csalódva lép a mérlegre, mert az többet mutat, mint 2 hete. Feladja. Péter nem érti meg a késleltetett eredmény szokását.

A siker második szokása tehát: A legerőteljesebb eredmények általában késleltetve jönnek.

Sokszor át kell törnünk az úgy nevezett Plateau-t, igaz? A mi példánknál ez akkor történik, amikor a hőmérséklet végre eléri a nulla fokot. Megtörténik az áttörés, amit az angol irodalomban egyszerűen overnight success-nek neveznek. Lefordítva egyik napról a másikra jött siker. A külvilág már csak azt látja, hogy olvad a jég. Ők nem látják az előtte évekig átélt kemény munkát, az átdolgozott hétvégéket, az áldozatokat, a kudarcokat és fájdalmakat, az átsírt éjszakákat. Mondhatjuk úgy is, hogy ők már csak az eredményt látják és éppen erre szokták mondani, hogy a legtöbb ember az eredményre irigy, de nem a befektetett munkára.

Ha megtudnák miken kellett átmenned egyes sikermérföldkövek eléréséhez, valószínűleg továbbra is irigyek maradnának, mert amit még nem tapasztaltak, azt nem értik meg.

Néha rám is irigyek páran. Hiszen könnyű kimenni egy idegen országba és ott idegen nyelven elvégezni Európa egyik legkegyetlenebb egyetemét. Sikeres embernek gondolom magam, de bevallom, amikor huszonévesen részegen boros üveggel a kezemben ott bömböltem a kollégiumi szobámban este az asztal alatt, senki se látott, senki se hallott. A fájdalomtól visítottam, mert olyan egyedül voltam és olyan nehéz volt, hogy már-már a feladás gondolata is megfordult a fejemben. A kitartás szokása. A kemény munka szokása. A késleltetett eredmény szokásának a megértése létfontosságú.

Sokan ezért nem teszik bele a munkát, mert mi lesz, ha… bizonytalanok, ezért el sem kezdik. Nem értik meg, hogy az idő felnagyítja a siker és a kudarc közötti szakadékot.

3.Siker szokás: Hosszútávú célkövetés

Ha még emlékszel a favágós példára, akkor arra is emlékszel, hogy nem a cél la fontos, hanem a célkövetés. Másnéven a mindennapos apró szokásaid.

Nem a célokra kell fókuszálni, hanem a célkövetésre. Magyarul, hogy valamit huzamosabb ideig csinálj.

Egy favágásnál több százszor meglendítik azt a fejszét majd az utolsó 1-2 csapás hatására elkezd a fa dőlni. A fejszelendítés a szokás, másnéven célkövetés. A fa kidőlése az eredmény, másnéven cél.

A fát nem az utolsó csapás miatt sikerült kivágni, hanem a fejszelendítés szokása miatt.

A te életedben mi a cél és milyen célkövetési szokásokat kell felvenned ahhoz, hogy automatikusan elérd a célt?

A fa ki fog dőlni, hogyha a favágó megfelelő módszertannal folytatja a fejszelendítés szokását, igaz?

Melyik fát akarod te kivágni és milyen fejszelendítési szokásokra lesz pontosan szükséged?

Máshogy megfogalmazva tehát a célok csupán irányt adnak, ugyanis a szokásaid fognak téged eredményre vinni.

Egy cél elérése nyilvánvalóan csak egy pillanatnyi változás:

 

Képzeld el, hogy a célod 60 kg elérése, így elhatározod magad, összegyűjtöd minden erőd és iszonyat nagy erőfeszítéssel és rengeteg áldozattal végigcsinálsz egy 2 hónapos tisztító és fogyasztó diétát, mialatt eléred álomsúlyodat.

Pillanatnyi változás történt, mihelyst elérted célod.

Egyértelmű, hogyha nem változtatsz az étkezési szokásaidon, akkor hamarosan újból elégedetlenül fogsz zsörtölődni a tükör előtt. Majd azon kapod magad, hogy egy másik diétát tervezel és kergeted azt az tévhitet, hogy ezúttal meg fogod tudni tartani a súlyodat hosszú távon is. Mindeközben eszedbe sem jutna a szokásaidon dolgozni ahelyett, hogy szigorú diétákat követsz időszakonként és jórészt magaddal elégedetlenül és többnyire ezért boldogtalanul tengeted életedet. Nem a céljaidon kell dolgozni, hanem a szokásaidon.

Nem beszélve arról, hogy a céljaid megölik a boldogságot.

Ezt létfontosságú megértened.

A céljaid kivégzik a boldogságodat. Itt van hogyan:

A feltevés minden cél mögött a következő:

Boldog leszek, ha elérem az xy célomat.”

Mivel az emberi lény úgy van összerakva, hogy mindig többet akar (ami amúgy teljesen rendben van), ezért amint elért egy célt, már gyakran megvan a másik cél és a harmadik cél. Ellehetetlenítve saját magának, hogy valaha is boldog lesz. Ez a modern ember tragédiája.

Biztos tudsz ezzel Te is azonosulni:

“Boldog leszel, majd, ha elvégzem az egyetemet…

“Boldog leszel, majd ha felvesznek az első munkahelyemre…

“Boldog leszel, majd ha megházasodom…

“Boldog leszel, majd ha lezárul a válóperem…

“Boldog leszel, majd ha teherbe esem…

“Boldog leszel, majd ha ennyi meg annyi pénzem lesz…

“Boldog leszel, majd ha nyugdíjba megyek…

“Boldog leszel, majd ha meggyógyulok…

“Boldog leszel, majd ha, majd ha, majd ha…

Nem beszélve a célok azok szőrnyű hátulütőjéről, hogy “vagy-vagy” -ot játszanak.

Itt jönnek képbe azok a jól ismert, hírhedt S.M.A.R.T célok, amiket még én is oktattam a tanítványaimnak régebben.

Ha nem érem el PONTOSAN (S: specific=pontos) amit kitűztem, akkor amikor (T: timely=időben) akarom, miközben folyamatosan azzal vagyok elfoglalva, hogy méregetem hol is tartok (M: measurable=mérhető), akkor semmit sem érek?

Akkor egy vesztes vagyok, nem? Akkor csalódok magamban? Ez egy jó nagy csapda.

Jim, a mentorom is megmondta, hogy a céloktól el kell magamat vonatkoztatni. Tűzd ki és ha nem éred el az sem baj.

Ne is említsük azt a lélektani jelenséget, amit stressznek hívunk. A cél felállítása után azonnal hatalmas stresszhelyzetbe helyezed lelked, tested. Feleslegesen. Azonnal megnő a nyomás és a test elkezd stresszhormonokat termelni, ami hálából legyengíti az immunrendszeredet és jönnek a betegségek. Észrevetted, hogy amikor kitűzöl egy célt és nekiállsz a megvalósításnak, azonnal lebetegszel? Velem ez mindig így történt. Pedig mindössze a szokásaidat kéne hozzáigazítanod a kívánt eredményhez, nem pedig a céljaidon stresszelni és ráfeszülni a megvalósításukra.

Egy idő után már csak a célok fognak téged meghatározni és becsomagolod magad a nagy masnis tömegdobozba:

“Akkor leszek boldog, ha xy kg leszek, xy pénz lesz a bankszámlámon és ha ez meg az meg ez bekövetkezik az életemben.”

Így egy leszel a sok közül. Sosem leszel igazán boldog és hálás.

Micsoda szomorú élet az ilyen… feltételes boldogságnak is hívjuk amúgy. Feltételes, mert mindig valamilyen eredménytől függ. Az ilyen ember valójában sosem találja meg a békét és ezért sosem lehet boldog. Egy átlagos szürke egérként hal meg.

Szerencsére neked most lehetőséged van ezen változtatni, méghozzá azonal.

A cél orientált gondolkodásmód hátulütője továbbá az úgy nevezett yo-yo hatás. Sokan keményen dolgoznak hónapokig, hogy elérjenek egy célt, majd miután átlépték a célvonalat leállnak és visszatérnek a régi szokásaikhoz. Ez a legjobban ismét a különféle diétáknál figyelhető meg. A 10 kg súlyfelesleg lemegy, majd mihelyst abbahagyja a diétát és visszatér a régi kerékvágásba, visszajön a 10 kg is és még több.

Mégegyszer, ha még nem lenne világos, mint a nap: A siker az apró szokásaidban rejlik és nem pedig a céljaidban és a kitartó, sokszor fájdalmas, akaraterővel véghezvitt rövidtávú terveidben.

Itt hibázzák el a modern motivációs tréningek.

Célkitűzésre alapoznak mindent, majd az utadra bocsájtanak. Persze, hogy kudarcot fogsz vallani. A célkitűzés csak egy irányt ad, semmi mást. Másra nem jó. A célkitűzés még nem fogja megoldani a problémáidat, ugyanis cél elérése egy pillanatnyi dolog. Nem célokat kéne „követni”, hanem olyan szokás rendszert kialakítani, amik automatikusan a kívánt célhoz, illetve eredményhez vezetnek anélkül, hogy fókuszálnál a célra.

Másnéven javíts ki az inputot és az output gondoskodik magáról

Meg tudsz ítélni egy embert a szokásairól, igaz?

Ha későn kel fel, lusta, gyorskajákkal táplálja testét, káromkodik, hanyagul öltözködik, nem higénikus, nem ad magára, kihasználja az embertársait, rosszul viselkedik a párkapcsolatában, mert nem tiszteli a másikat, pesszimista, állandóan Facebookon lóg, halogat, nem végez komfort zóna kihívásokat, túlköltekezik, nem fektet be, fél és nem érdekli, játékszenvedélyes, nem fejleszti magát, csak az időt pazarolja, mert este a való világot nézi, dohányzik, mindenhonnan elkésik, hétvégente haverokkal alkoholizál és nem veti meg a bárokat sem, akkor valószínűleg nem egy sikeres, sem egy kiegyensúlyozott ember. Szerintem ebben egyetértünk, igaz?

Mostanra már világossá kellett válnia, hogy a szokásaink határoznak meg minket.

Ez ilyen egyszerű.

Nem a céljaink, hanem a szokásaink. Nem a rövidtávú célkövetési taktikáink, hanem a hosszútávú, egy idő után már tudatalatti szokásaink.

Apropó tudatalatt. Hát nem az a célunk, hogy tudatalatti szokásokat alakítsunk ki? Milyen jó lenne, ha már nem kéne állandóan azon gondolkodni, hogyan legyünk sikeresek, gazdagok és boldog? Természetesen egy idő után a megfelelő apró szokások felvételével ez is bárkinek, bárhol és bármikor lehetséges. Neked is.

Tehát, ha a célok csak irányt adnak, akkor vajon miért várunk tőlük csodát? Félreinformáltak minket igaz? A többórás motivációs előadokban felpumpálnak minket. A 2 napos célkitűző tanfolyamon megígérik ennyi kell a sikerhez, majd hazaérünk és másnap minden folytatódik úgy, ahogy eddig, miután visszatérünk megszokott valóságunkba és környezetünkbe. Hát de fura…

Nem kaptunk sem eszközöket, sem stratégiákat a boldog, kiegyensúlyozott élethez. Ez az tréning most ezen változtatni fog.

Ha megmaradunk annál a feltevésnél, hogy a célkitűzés és célkövetés helyett a szokásaidra kéne fókuszálnod és egy siker szokás rendszer kialakítására kéne törekedned, akkor itt van egy másik nézőpont:

Mindenki ugyanazt akarja. Pályafutásom során én is észrevettem egy mintát, amelyet minden ember tudatosan vagy tudattalanul követ. Mindenki sikereses, gazdag, egészséges, boldog akar lenni, fantasztikus emberi kapcsolatokkal és szexuális élményekkel teli, szeretetteljes párkapcsolatot, boldog gyerekekekkel, legtöbbszőr családdal.

Valójában a sikeres és sikeretelen embereknek abszolút egy és ugyanaz a céljuk.

  • Mindkettő meg akarja szerezni azt a bizonyos állást.
  • Mindkettő meg akarja nyerni a bajnokságot.
  • Mindkettő anyagilag stabil életet szerene.
  • Mindkettő remek emberi kapcsolatokat szeretne.

A célok ugyanazok, mégis egyik jól él, a másik pedig nem.

Egyik eléri, másik nem.

A különbséget nem a célkitűzés, sem pedig a rövidtávú célkövetés nem fogja jelenteni. A különbség az egyes embereknek apró szokásaiban rejlik.

Itt vagy még? Velem vagy még? Mehetünk tovább?

A modern ember tragédiája, hogy mindene meglehetne, ha hajlandó lenne megérteni, hogy a szokásai rabja.

A szokásaid rabja vagy. Lánccal meg mindennel. A szokásaid börtönében töltöd életfogytiglanod szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Ha tetszik, ha nem. Szuper biztos börtön, az elmúlt évezredekben még senki se jutott ki élve. Te sem fogsz. Így valójában rajtad áll, hogy ezek a szokások jók, támogatnak és segítenek téged egy boldog életet élni, vagy pedig éppen ellenkezőleg ellehetetlenítik boldogságod és szomorúságot, fájdalmat és nehézségeket hoznak életedben. A börtön adott, viszont, hogy milyen szokásokkal élsz a börtönben, az már abszolút csak és csakis a te döntésed.

Való igaz, hogy a szokásaink rabjai vagyunk, de ez így van rendjén. Különböző szokások különböző minőségű börtönökben felügyelnek ránk, rabokra.

Amit fontos tudnunk, hogy mi határozzuk meg, hogy milyen börtönben raboskodunk, mivel mi választjuk ki a szokásainkat.

Tehát van választásod. Habár azt nem tehetjük meg, hogy kiszabadulunk és szokások nélkül “szabadon” élünk, de azt már igen, hogy meghatározzuk pontosan milyen szokások alatt akarunk raboskodni.

Az A ajtó mögött a szokásaidnak gyötrő következményei vannak, boldogtalan élethez vezetnek, csapnivaló egészséghez és frusztrált párkapcsolatokhoz, megromlott emberi kapcsolatokhoz.

A B ajtó mögött a szokásaid egy csodás életet biztosítanak neked. Nagy szabadságot adnak, egészséges, szeretetet és bőséget.

Melyik szokás börtön alatt szeretnél raboskodni? Ne feledd! Egyet választanod kell!

Próbáltál már diétákat, amik akaraterő segítségével végigcsinálsz, akkor tudod, hogy az eredmény átmeneti. Akaraterő is csak annyit ér. Az igazság az, hogy az akaraterőd mindössze addig ér el… viszont nagyban hozzájárul az új szokások kialakításához. Úgyhogy ne becsüljük túlságosan le, viszont könyörgöm ne alapozzunk már mindenünk, az egész életünk csupán akaraterőnkre, mert csúnya vége lesz.

A fegyelem súlya grammokat, míg a megbánás súlya tonnákat nyom, mondta a fenomenális önfejlesztő tréner, Jim Rohn egyik tréningjén.

Az sikeres élet szokásaink soha véget nem érő finomítása és folyamatos fejlesztése.

De még mielőtt beleugranánk abba a kérdés megválaszolásába, hogy hogyan alakítsunk ki jó szokásokat, nézzük meg, hogy még milyen szokásokra van szükséged ahhoz, hogy elérd az általad meghatározott célokat.

Ha tovább szeretnéd olvasni, vagy érdekel az egész anyag 2 órás hangoskönyv formájában, mert új szokásokat szeretnél felvenni, akkor klikk ide:  https://www.andrade-anita.hu/downloads/apro-szokasok

Andrade G. Anita
Andrade G. AnitaÖnfejlesztő tréner és online üzlet mentor
Facebook