2019.NOVEMBER 22., PÉNTEK

A tegnapi nap kimaradt, mert a reggeli blogbejegyzés helyett fogtisztításra mentem. Jövő hét péntekre van időpontom 2 bölcsességfog eltávolítására és rá 3 hétre a másik kettőnek is mennie kell. A fogakat érdemes rendben tartani, már csak azért is, mert naponta többszőr is használjuk őket… jobb esetben. 🙂

A mai nap csodálatos. Napsütés, napozás, főzés és lassan indulunk Mia balett órájára is. Hetente kétszer. A lényeg, hogy tanuljon, jól érezze magát, szocializálódjon, és persze ne legyünk már képmutatók – hogy estére jól elfáradjon és hagyjon minket pihenni.

Sikerült átlendülnöm a mexikói életstílusba. Egyre inkább „manana” leszek. Magyarul minden ráér, majd holnap, nem izgulok, nincs stressz. Egész jó. 🙂

Felfedezem szépen lassan az összes gyümölcsöt. Jaj, de finomak. A papaya, a mango, a málna, eper, kókusz és a különböző dinnyeféleségek. Ma például egy sima pesto-s tésztát csináltam, beleaprítottam egy kis diót, megszórtam pár nagyobb darab brokkolival és voálá, mindenkinek ízlett. Desszertnek pedig benyomtunk egy egész érett, mézédes papayát. Emmának leturmixolva nagyon ízlik.

Most délután pedig megcsináltam az egyik kedvenc turmixunkat. Smoothie-nak is hívhatnám, ha nagyon akarnám. Isteni és még nyers vegánok is fogyaszthatják:

2 deciliter mandulatej vagy zabpehelytej

1 ek chia mag

1 magozott datolya (2, ha édesen szereted)

1 banán

2-3 maroknyi áfonya

¼ előtte lefagyasztott ananász

2-3 percig turmixolod, vagy ha erős vitamixed van, akkor kevesebb, mint 1 perc is bőven elég és maga a mennyország. Akár még desszertnek is elmegy.

A vegán életmód nagyon könnyű itt Mexikóban.

Minden friss és akármerre mész mindenhol gyümölcs és zöldség az év minden hónapjában. Mivel Emma nemrég született, Mia pedig most múlt 3 éves, fontolgatjuk, hogy hamarosan visszatérünk. Viszont nem Mexikó szívébe, hanem a tengerpartra húz a szívem. Erről már írtam egy blogbejegyzést régebben. Costa Rica nagyon menő mostanában. Sok család leköltözik pár évre, kipróbálni a nyugodt és egészséges életmódot. A mi nyugati kultúránkkal nem tudjuk sokszor értékelni az életet. Ezért néha jó egy kis szabadságot kivenni. Persze kifogások mindig akadnak.

„Családdal nehéz” volt az én kifogásom, de aztán rájöttem ezt csak a bírálóm mondja a fejemben. Miért lenne nehéz? Még nem kell iskolába menni a gyerekeknek oda megyünk, ahova csak akarunk.

Sokan a tengerparton akarnak letelepedni nyugdíj után. Én azt mondom mire várjunk? Túl rövid az élet és nem tudni mit hoz a holnap. Ha van egy ilyen lehetőség ráugrunk és kihasználjuk.

Jelenleg itt vagyunk. Guadalajara alatt 50-60 kilóméterre a paradicsom és az amerikai nyugdíjas élet szívében. Már csak egy tenger kéne… 🙂

Puerto Vallarta nagyon közel van. Januárba lemegyünk egy hétre. Még nem voltam, de azt mondják, hogy sokkal jobb, mint Cancun. Kiváncsian várom, mert Cancun nagyon csodálatos hely, viszont sokak szerint sok köze nincsen Mexikóhoz.

Valóban nincs.

Cancunba pihenni megy az ember nem várost nézni. Habár ott van mellette Tulum, a nemzeti park, Isla Mujeres, Cosumel és még sok-sok más érdekesség, mint például Xcaret, ami csodálatos napi program gyerekeknek felnőtteknek. Nem beszélve az esőerdőről és a piramisokról…

Éljen a szabad élet, szabad lélek.

A könyvet olvasom, amit Jim adott. Minden nap. Imádom. Tegnap egy órán keresztül olvastam egy oldalt, mert annyira meg akartam érteni. Nem könnyű az elején, de tudom, hogy meg fogom fejteni a kódot.